Jövőre jön a kötelező felelősségbiztosítás kivitelezőknek és tervezőknek!

Kötelező felelősségbiztosítás a kivitelezőknek és a tervezőknek, egyszerű bejelentésnél is kötelező e-naplózás, az alapozás elkészültének bejelentése, részletesebb alvállalkozói nyilvántartások, BET már a kivitelezési szerződésbe – többek között ilyen újdonságokat hoztak az új építési törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek.

Kötelező felelősségbiztosítás jön minden kivitelezőnek!

Az egyik legfontosabb változás, hogy a kivitelezési rendelet kiegészül a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítást részletező szabályokkal. Erre a korábbi szabályok szerint az egyszerű bejelentéssel végzett munkáknál volt csak szükség, most azonban általános, kötelező kivitelezői kötelezettséggé válik a megkötése.

A kivitelezési szerződésben eddig csak nyilatkozni kellett arról, hogy a vállalkozó rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog vele. Ez már nem lesz elég. Az új rendelet azt is elvárja, hogy a szerződésbe írjuk bele a biztosítás kötvényszámát, a biztosító nevét és elérhetőségét is. Ha még nincs biztosítás, akkor továbbra is elég a nyilatkozat arra, hogy a terület átadásáig mindezzel rendelkezni fogunk. A kötvényt a szerződés mellékleteként kell kezelni. A biztosítás meglétét és megfelelőségét évente egy alkalommal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrizni fogja. Ha azt tapasztalják, hogy a vállalkozásnak nincs érvényes biztosítása, akkor a kamara megtiltja a tevékenység folytatását addig, amíg meg nem kötik. Ha ez 6 hónapon belül nem történik meg, akkor törlik a vállalkozást a nyilvántartásból.

Felelősségbiztosítást tehát minden kivitelezőnek kötnie kell.

A biztosítás arra szolgál, hogy a vállalkozó által, kivitelezés közben okozott károkra fedezetet biztosítson. Többek közt fedeznie kell:

  • a szakmai előírások, szabályok megsértésével okozott károkat
  •  a károkkal összefüggő személyi sérülésekre jutó kártérítést, sérelem­díjakat
  • és ki kell terjednie a vállalkozóval munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban dolgozók által okozott, és az alvállalkozók által okozott károkra is.

Változik az is, hogy mekkora összegre kell fedezettel rendelkezni. Ezt eddig a beruházás értéke alapján határozták meg, megkülönböztetve az 50 millió forint alatti, vagy annál drágább beruházásokat.

Ez most változik: a kötelező biztosítás alapja a vállalkozás éves nettó jövedelme lesz.

Ha a vállalkozás jövedelme

  • a 100 millió forintot nem haladja meg, akkor eseményeként 20 mil­lió forintig, évente 40 millióig kell fedezettel rendelkeznie
  • ha a jövedelme 100-500 millió közötti, akkor alkalmanként 50, évente 100 millió
  • ha jövedelme 500 millió és 2 mil­liárd közötti, akkor alkalmanként 100, évente 200 millió forintra kell fedezet és
  • további kategóriákat állítottak még fel a 2-10 milliárd, illetve 10 milliárd feletti jövedelmű vállalkozások szá­mára.
  • Az éves nettó jövedelem alatt az előző naptári év jövedelmét kell érteni, mely­ből le kell vonni az állami építési beruhá­zásokon végzett kivitelezések árát. Az vi­szont nem világos a szöveg alapján, hogy nettó jövedelem alatt az árbevételt vagy az adózás utáni eredményt kell-e érteni.

Az új biztosítással a kivitelezőnek és a tervezőknek is 2025 január 15-től kell rendelkeznie. Ezek a biztosítások azonban csak azokra a beruházásokra vonatkoznak majd, melyeket mar az új törvény hatályba lépése, azaz október elseje után indítanak. A régebbi, folyamatban lévő ügyekre továbbra is fenn kell tartani a régi szabályok szerinti, meglévő kötelező biztosításokat.